Mivel ma vettem egy oly régóta áhított kapcsos tortaformát, ezért rögtön ki is kellett próbálni. Az enyém egy 26 cm átmérőjű darab, erre próbáltuk szabni anyukámmal az adagot.

Ami kell hozzá:

Piskóta

• 4 db tojás
• 1 ek víz
• 5 csapott ek cukor
• 5 ek liszt
• 1 cs vanilincukor
• nem egész 1 cs sütőpor

Tetejére

• 1 cs vaníliás pudingpor
• a pudinghoz tej, cukor (általában)
• 7-8 szem eper

Kezdjük a piskótával. A tojást, a vizet és a cukrot jó habosra kell keverni (nekünk ez azért volt necc, mert most halt meg a robotgép, a botmixer erre nem jó, a turmix szintén nem habosítja fel, de van egy tekerős kézi habverőnk, abban anyukám nagyon szépen megcsinálta végül :)). Közben a vanilincukrot is beleszórjuk, majd ha már az egész szép habos és sűrű, akkor beleszórjuk a sütőporral elkevert lisztet úgy, hogy ne csomósodjon. Ezután beletöltjük a sütőpapírral kibélelt tortaformába (egy alapkör és egy csík papír az oldalára, nem kell belegyűrögetni a formába). Előmelegített sütőbe tesszük, és hát asszem olyan 180 fok körül sütjük kb fél órát. A mi sütőnkön fokozatok vannak, itt van kis átváltás, szóval olyan 2-3 fokozat. Figyeljünk, hogy ne égjen oda, és az első tíz percben ne nyissunk rá, mert összeesik. Ha kész, hagyjuk hűlni, vegyük ki a formából meg a sütőpapírból, és ha úgy kényelmesebb, akkor visszarakhatjuk utána a formába, hogy abban készítsük el a végeredményt.

Miközben sül a piskóta, készítsük el a pudingot a leírásnak megfelelően. Mondjuk én úgy szoktam, hogy hideg tejben elkeverem a port meg a cukrot, aztán hozzáöntöm a többi tejet, és egészben felforralom. Ha kész, ezt is hagyjuk hűlni, közben időnként kevergessük, hogy a teteje ne bőrösödjön be, bár úgyis fog, de amíg meleg, még feloldódik, és nem lesz gumós. Amíg hűl, fel is lehet szeletelni az epreket, én tojásszeletelővel csináltam, ha nem túl plötty meg nem túl kemény az eper, akkor szépen kivitelezhető, csak vigyázni kell, mert a "húrok" könnyen félrecsúsznak az eperben.

Ha minden kihűlt, akkor már csak rá kell önteni a pudingot a piskótalap tetejére (nekem maradt kicsi a lábosban), elrendezni szépen az epreket a tetején, és voilá! kész a remekmű. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.