Álláskeresési mizériák

2013.11.24. 21:37

Éééééés igen, hosszú idő kihagyás után újra itt vagyok, ragyogok, mint a fekete szurok! Történ sok dolog az utóbbi időben, amiknek egyenes következménye lett az, hogy a hétköznapjaim felszabadultak, így állást keresek, részmunkaidőben (ez nálam a heti 20 órát takarja), és nem, nem a mekdonáldszban.

Sajnos olyan időket élünk, hogy állást találni egy magamfajta mezei álláskereső kicsilánynak nem olyan egyszerű. Persze, lehet azt mondani, hogy minek mentem bölcsésznek, az úgyse ér semmit, de igazság szerint kellett ez a pár év, hogy rájöjjek, mit csinálnék másként, mint ahogy csináltam. Mindazonáltal teljes katasztrófa talán nem vagyok, beszélek angolul, franciául, finnül, keveset még németül is, ez ráadásul fejlesztés alatt van, van jogsim, ECDL vizsgáim, csináltam már (kis segítséggel) könyvelést, tudok tíz ujjal vakon gépelni, meg "pontos, precíz" ésatöbbi is vagyok, dehát ez kevés. Bár kivagyok az emberektől, de olyan tündérien kedves és türelmes tudok velük lenni, hogy az na. Nade a munkáltatónak valami más kell, ki kell tűnnöd a tömegből, vagy épp pont, hogy legyél brutálisan leegyszerűsített és sztenderd, csak épp találd ki, melyik. A sok egyenhirdetés sablonos paraméterekkel, gyakran még csak meg sem jelölt munkáltatóval, céggel, mind-mind ugyanazt követeli meg tőled: kiváló problémamegoldó készség (anyám, mennyi balhés munkahely van ebben az országban, hogy mindenhol kiválóan kell problémákat megoldani), X év tapasztalat (honnan, ha tapasztalat hiányában sehova nem vesznek föl?), legyél max 25 éves (de legyen 30 év tapasztalatod), vagy épp legyél minimum 25 éves (bár lehet, 22-vel is értelmesebb vagyok, mint bármelyik jelentkezőtök), legyél határozott, mosolygós, csinos, kedves (akkor én miért találkozom az esetek 90°%-ában unott, a vevőt/ügyfelet leszaró, minimális tiszteletet sem mutató és béna* egyedekkel?), ésatöbbi.

De az a legnagyobb baj, hogy az ilyen hirdetéseket is lasszóval kell vadászni a sok kamu vacak között. Az ilyenek, hogy "irodabővítés céljából, kötetlen munkaidőben, bérezés akár x ezer forint havonta, egyetemisták, nyugdíjasok jelentkezését is várjuk, etc" már eleve elárulják, hogy itt bizony jutalékos szopornyica van, amikoris rá kell sóznod az emberekre egy halom vackot, amit ők nem akarnak megvenni, és te nem akarod nekik eladni. Ennek mi értelme van, ahelyett, hogy valami normális céget alapítanának...? Meg persze az ingatlaniroda is ott van, aki tízszer feladja a hirdetését egymás után, agresszívan a képedbe tolva, hogy ha nem mész hozzájuk dolgozni, akkor egy otthon ülő, lusta tohonya disznó vagy (akkor már inkább vagyok lusta tohonya disznó - bár nem, mert nemsokára végre megveszem a szobabiciklimet :)). 

A legnagyobb kedvenceim mégis a masszázs, hosztesz, titkárnő/asszisztens és társai állások. "Önéletrajz egészalakos képpel (ezt titkárnői álláshoz; kicsit sem átlátszó), fiatal, csinos, vékony (mért, kövéren nem lehet telefonálni, nyomtatni és kávét főzni?), x százezer forint havi bér (hát fiatal lányok ezt csak egy módon tudják nálunk megkeresni), független (nem mindegy az neked), stb." Ez mind-mind azt takarja, hogy vagy jönnek ügyfelek, és őket, vagy a főnököt kell kiszolgálni, de nem kávéval. 

Szóval ilyen fantörpikus a helyzet, ezeken kívül meg elmehetsz gyorsétterembe hambit sütni, mert sima étterembe vagy inkább kávézóba csak x év tapasztalattal és/vagy szakirányú végzettséggel vesznek föl (x mindig >0). Ezt persze soha többet. De komolyan.

*Erre van egy sztorim. Nem ide kapcsolódik ugyan, de kit érdekel? Naszóval, vettem egy új epilátort, mert a régi haldoklik. Pénztár után megyek a vevőszolgálatra garanciáztatni, ami annyiból állt, hogy ki kellett szedni a doboz aljáról a papiruszt, lepecsételni, aláírni, és vissza mindent. A csajon látszott, hogy még kezdő, egy csóka mondta neki, hogy mit csináljon, de nem ez volt a gáz, hanem hogy a hölgyikének öt percbe tellett kiszedni a dobozból a tartalmát, mert a feneszépen megcsinált hatalmas műkörmei miatt csak szerencsétlenkedni tudott. Kicsit később én is lefutottam ugyanezt a kört, előszedtem a cuccokat, megnézem, biztos minden megvan-e, majd visszaraktam, de nem volt több kettő percnél. Elismerem, nem vagyok olyan "szép cicababa", mint az a csaj volt, de nem is szerencsétlenkedtem annyit...

A bejegyzés trackback címe:

https://pohjola.blog.hu/api/trackback/id/tr595654287

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása